Vlad Țepeș
III. Vlad (Țepeș vagy Dracul), Havasalföld uralkodója (uralkodási évei 1448, 1456 – 1462, 1476) Segesváron született 1431 novemberében vagy decemberében. Édesapja, II. Vlad Dracul körülbelül egy évvel fia születése előtt belépett a Sárkány Lovagrendbe, melyet 1387-ben hozott létre Zsigmond magyar király és második felesége, Barbara királyné. A Sárkány Lovagrend onnan kapta nevét, hogy címerükben egy sárkány található, és nagyban hasonlított a Máltai Lovagrendre vagy a Teuton Lovagrendre. Egy ilyen katonai-vallási lovagrend fő célja a kereszténység érdekeinek védelme és a muzulmán törökök ellen vívott harc.
Apa és fiú neve is innen eredeztethető, valószínűleg a dragon (sárkány) szó torz változata a „dracul”. III. Vlad hivatalos dokumentumokban gyakran a „Drăculea” nevet használta, amely a „Dracul fia” jelentéssel bír. Egy másik ismert neve a „Țepeș”, amelynek jelentése „aki karóba húz”, lévén, hogy a karóba húzás volt kedvenc kivégzési módszere. Maguk a törökök is „Kaziglu Bey” néven ismerték, ami „karóba húzó herceget” vagy „Țepeș herceget” jelent. Maga a megnevezés 1550 körül jelenik meg először egy havasalföldi krónikában és véglegesen megragad a román történelemben.
1436 – 1437 telén II. Vladot kinevezik Havasalföld hercegévé, aki még ugyanebben az időben beköltözik a Târgoviște-i palotába. Itt él fia, III. Vlad is hat éven keresztül. 1442-ben politikai megfontolások miatt II. Murád szultán őt és testvérét, Radu cel Frumost túszként Isztanbulba viszik. Vlad 1448-ig, Radu cel Frumos pedig 1462-ig török fogságban marad. A fogság hat éve jelentősen megváltoztatja a fiatalember életét, ettől kezdve nagyon pesszimista módon szemléli a világot. A törökök akkor engedik ki a fogságból, amikor hír érkezik apja haláláról. II. Vladot vetélytársa, II. Vladislav parancsára merénylők meggyilkolják. Ugyanekkor tudja meg azt is, hogy nagyobbik testvérét, Mirceat a târgoviștei bojárok (nemesek) megkínozták majd élve eltemették.
17 évesen 1448-ban tér vissza Havasalföldre egy török sereg élén, melyet Mustafa Hassan pasa adott neki kölcsön. Ezzel a sereggel hozzálát a trón megszerzéséhez, de csak két hónapig uralkodhat, mert apja gyilkosa és vetélytársa, II. Vladislav legyőzi őt. Csak 1456. szeptember 20.-án sikerül bosszút álljon apja gyilkosán és újra elfoglalja Havasalföld trónját. Ekkor kezdődik el uralkodásának leghosszabb időszaka, az a hat év, amely alatt barbár tetteivel megalapozta igencsak rossz hírnevét.
Az 1459. évben úgy érezte, elérkezett az idő, hogy bosszút álljon testvére gyilkosain. Húsvét Vasárnapján letartóztatott minden Târgoviște-i nemesi családot, akik részt vettek az ünnepi liturgián. A legidősebbeket karóba húzatta, a fiatalabbakat pedig arra kényszerítette, hogy pihenés nélkül meneteljenek a száz kilométerre fekvő Poenari településre. Ott pedig parancsba adta, hogy egy helyőrség romjainak helyén építsenek számára egy erődítményt. Mivel az eljárásban sokan meghaltak, Vlad két legyet is ütött egy csapásra: létrehozta egy új, hűséges bojárság alapjait, illetve felépült egy új erődítmény, melyet napjainkban Bran-i kastélyként vagy Drakula kastélyaként ismerünk.
III. Vlad kegyetlen büntetési technikáiról vált igazán hírhedté. A korabeli erdélyi szász források beszámolnak válogatott kínzásairól, amelyek közül a leggyakoribbak a bőr lenyúzása, az emberek megfőzése, lefejezése, megvakítása, megfojtása, felakasztása, megsütése, megégetése, felszegezése, élve eltemetése és kibelezése, az orr, a fülek és a nemi szervek levágása, a nyelv kivágása. Legkedveltebb módszere mégis a karóba húzatás volt, ahonnan nevét is kapta. Ezt az eljárást használta azok ellen az erdélyi kereskedők ellen is, akik 1457-ben, 1459-ben és 1460-ban nem engedelmeskedtek kereskedelmi törvényeinek.
Számos anekdota maradt fenn Drakula kegyetlenkedéseiről. Saját országában nem tűrte az engedetlenséget, sem a rendbontókat. Minden ember tudta, hogy a hazugságtól a lopáson keresztül az emberölésig bármelyik bűncselekmény karóba húzatással végződhet. Az egyik történet szerint Vlad annyira biztos volt törvényei betartásában, hogy a târgoviștei piactérre egy aranyból készült kelyhet helyezett ki. A kelyhet minden szomjas vándor használhatta, de ellopni nem volt szabad. A történelmi források arról tesznek bizonyságot, hogy a kelyhet soha nem lopták el, sőt alig használták Țepeș uralkodásának idején.
Egy másik történet arról számol be, hogy Vlad nem nézte jó szemmel, ha valaki nem dolgozik és a társadalomnak nem hasznos tagja. A szegényeket, a csavargókat és koldusokat egyenesen tolvajoknak, haramiáknak tekintette. Ezért egy nap az ország összes koldusát és szegényét nagy lakomára hívta palotájába. Az egybegyűlteket jól tartotta, majd lakoma közben megkérdezte a sokaságtól, hogy szeretnék-e, ha többé nem kellene szegénységben éljenek. A válasz természetesen igen volt. Erre megparancsolta embereinek, hogy torlaszolják el a kijáratokat és gyújtsák fel a termet. Minden jelenlévő odaveszett.
Számos történet megemlékezik arról a két szerzetesről, akik Havasalföldre érkezve látogatást tettek az uralkodónál. Mivel mindketten hallották Vlad hírét, amikor ő azt kérdezte tőlük, hogy mi a véleményük országáról, különböző válaszokat adtak. Egyikük hazudott, mondván, hogy Vlad igen kemény ember, de úr. A másik szerzetes nyíltan elítélte Vlad módszereit és kegyetlenségeit. A történetek eltérnek abban, hogy végül melyik szerzetest húzták karóba…
Törökellenes harcai
1462. elején Vlad támadást intézett a Duna túloldalán állomásozó török erőkre. A diadal fényes volt, a számítások szerint körülbelül 38.000 török maradt halva a csatatéren. Ugyanebben az évben Mehmed szultánt végérvényesen magára haragította, mivel sajátságos módon tagadta meg az adófizetést: mivel a szultán követei nem voltak hajlandóak turbánjukat levenni a havasalföldi uralkodó előtt, gondoskodott róla, hogy az örökre a fejükön maradjon – és odaszegeztette. Ez az tett a szultán nyilvános megsértésének minősült, amiért Mehmed bosszút is esküdött, és még ugyanabban az évben inváziót indított Havasalföld ellen. Elsődleges célja nem az engedetlen Vlad megbüntetése, hanem sokkal inkább Havasalföld török tartománnyá tétele volt. A török seregben körülbelül háromszor annyian voltak, mint a havasalföldiek. Ezért Vlad kerüli a harcot, fokozatosan visszavonul, felperzselteti a falvakat és termőföldeket és megmérgezteti a kutakat, hogy az előrenyomuló törökök ne találjanak sem élelmet, sem vizet. 1462 telén Vlad számos kisebb győzelmet aratott, sőt, lélektani hadviselésből is kitűnően vizsgázott. Amikor a török had már a fővároshoz, Târgoviștehez közel ért, megrendítő látvány fogadta őket: több ezer karóra fel volt húzva húszezer török fogoly ruhája. Ez a megrendítő kép megtette hatását: Mehmed elismerte vereségét, az éhező és szomjazó török hadsereg pedig visszaindult Isztanbulba.
A dolog azonban nem maradt annyiban. Mehmed szultán szabadon engedte Vlad testvérét, Radu cel Frumost, és erős török sereggel együtt hazaküldte Havasalföldre. A havasalföldiek egy része, akik elégedetlenek voltak Vlad uralkodásával, Radu cel Frumos mellé állt, s így megindult a testvérek közötti harc az uralkodói székért. Vladnak menekülnie kell a túlerőben lévő testvére elől, aki egészen a poenarii erődítményig üldözi, majd elkezdődik az ostrom. A legenda szerint Vlad felesége itt lesz öngyilkos (leveti magát egy csúcsról a mélybe), mert nem akar török fogságba kerülni. Vlad azonban nem az az ember, aki ilyen könnyen feladja: egy titkos hegyi átjárón keresztül Erdélybe menekül. Segítséget vár és remél Hunyadi Mátyás magyar királytól, aki azonban nem segítséget, hanem a visegrádi börtön egyik celláját szánja III. Vladnak. A magyar király fogságából csak 1475-ben szabadul, és még ugyanabban az évben visszatér Havasalföld trónjára. Harmadik uralkodása azonban rövid életű: 1476 decemberében sikeres merényletet követnek el ellene. Fejét megküldték Isztanbulba a szultánnak, aki ünnepélyes keretek között karóba húzta
A legenda szerint testének végső nyughelye a Snagov-szigeten épült kolostor. A kutatók azonban a feltételezett sírban csak néhány újkőkorból származó lócsontot találtak. Ezért azt feltételezik, hogy Vlad Țepeș valódi nyughelye az általa alapított Comana kolostorban keresendő.