Mihai Viteazul

 

Mihai Viteazul (1558 – 1601. augusztus 9.) Pătraşcu cel Bun uralkodó házasságon kívüli gyermeke volt. Uralkodott Havasalföldön (1593 – 1601), Moldovában (1600) és Erdélyben is (1599 – 1600). Így ő lett a románság egyik legkiemelkedőbb nemzeti hőse, hiszen az ő uralkodása alatt valósult meg a történelemben először a románok által lakott területek egyesítése.

1588-ban Mehedinți bánja, az év végére bekerül Mihnea Turcitul fejedelmi udvarába, majd 1593-ban Alexandru cel Rău kinevezi Craiova bánjává. 1593 szeptemberében a konstantinápolyi pátriárka és a Porta segítségével megszerzi Havasalföld trónját. Beiktatására október 11.-én kerül sor. Ezt követően csatlakozik a VIII. Kelemen pápa által létrehozott Szent Ligához, melynek célja az Oszmán Török Birodalom terjeszkedésének megállítása. Így a Szent Liga tagjai a Pápai Állam, a Habsburg Birodalom (Ausztria, Magyarország, Csehország, Horvátország), Erdély, a Román Országok (Moldva és Havasalföld), Spanyolország, Velence és a Német-római Birodalom voltak.

Havasalföld Szent Ligához történő csatlakozása következtében 1594. szeptember 13.-án törökellenes felkelés tört ki Bukarestben. A felkelés ürügyén Mihai általános offenzívát indított a Porta ellen, és sorban megtámadja a Duna vonalának mindkét oldalán található török várakat, erődítményeket. Sorozatos sikereket ért el a törökök és tatárok ellen, amelyek Rusciuk felégetésével tetőztek. Mihai mintáját követve a moldvai Aron Vodă is hasonló akciót indít a törökök ellen. Mivel Aron Vodă és utódja, Răzvan Ștefan elismerik Báthory Zsigmond felsőbbségét, Mihai követséget küld Gyulafehérvárra a Havasalföld és Erdély közötti kapcsolatok tisztázására. A követség vezetője Eftimie mitropolita. Mihai engedélye nélkül a követség aláír egy olyan egyezményt, melynek értelmében Mihai Báthory helyettesévé válik saját trónján. Így a hatalom az uralkodó kezéből kicsúszik és átkerül az Uralkodói Tanács kezébe, amely 12 főrangú bojárból áll.

Ezek után segítség érkezik Erdélyből. A havasalföldi, kb. 16.000 emberből álló hadsereg kiegészül a 7.000 főt számláló erdélyi csapatokkal, akiket Király Albert vezet. Ezzel az egyesített sereggel Mihai megvívja egyik leghíresebb csatáját 1595. augusztus 13./23.-án, a fényes diadalt hozó Călugăreni-i ütközetet. A törökök ellentámadása azonban visszavonulásra kényszeríti a hegyek felé, ahol Zsigmond segítségét bevárja. Közben Moldvában Ieremia Movilă lesz az új uralkodó, aki lengyelbarát politikát folytat. Ennek ellenére Erdélyből és Moldvából segítség érkezik, és 1595 októberében Mihai megkezdi Târgoviște, Bukarest és Giurgiu felszabadítását.

Ezek a törökellenes harcok és a velük járó pusztítás a gazdasági csőd szélére taszítják az országot. Ezt megoldandó Mihai kénytelen a föld nélküli szabad parasztságot röghöz kötni, és így plusz bevételekhez juttatni a kincstárat. Néhány újabb csatározás után a Duna vonalán Mihai tartalékai kimerülnek és kénytelen békét kötni a szultánnal (1597 – 1598). A béke értelmében Mihai elismeri a török fennhatóságot és évente adót fizet a Portának, cserébe a szultán elismeri jogát az uralkodói címre, és szabadon uralkodhat egész életében. Ugyancsak 1598-ban Mihai a Habsburgokkal is egyezségre jut, így létrejön egy újabb törökellenes szövetség. Így viszont az ország kettős függésbe kerül.

Közben a külpolitikában fontos események történnek, amelyek nem várt változásokhoz vezetnek: Moldva fokozatosan eltávolodik a törökellenes szövetségtől, mivel uralkodója, Ieremia Movilă lengyelbarát politikát folytat. Erdélyben Báthory Zsigmond lemond a fejedelmi székről Báthory András javára, aki szintén a lengyelekhez húz. Így veszélybe kerül az egész törökellenes koalíció, s ezért Mihai a beavatkozás mellett dönt. 1599-ben követséget küld II. Rudolf császárhoz, hogy beleegyezését kérje terveihez. Mivel kedvező választ kap, rövidesen megtámadja Erdélyt, és 1599. október 18/28.-án a Sellenberk-i (Șelimbăr) csatában legyőzi Báthory Andrást. Ezek után november elsején bevonul Gyulafehérvárra és átveszi a város kulcsait. 1600 májusában a bákói csatában legyőzi Ieremia Movilă moldvai uralkodót is és így megvalósítja a Román Országok egyesítését. Ezek után olyan intézkedéseket vezet be, amelyek az Egység megszilárdítását célozzák: közös címer, ortodox templom építése Gyulafehérváron, a román papság és a román jobbágyság helyzetének könnyítése, stb.

A nemzetközi politikai helyzet azonban nem kedvez az Egységnek. A nagyhatalmak a románok által lakott területek egyesítését saját érdekeik megsértésének tekintették. A Habsburg Birodalom úgy látta, hogy veszélybe került Erdély osztrák fennhatóság alá kényszerítése, a Lengyel Királyság nem akarta elveszíteni Moldva fölötti fennhatóságát és a Török Birodalom sem akart lemondani Havasalföldről. Sőt, az új egységes állam könnyen felboríthatta volna a Közép-Kelet európai hatalmi egyensúlyt is. Ezen kívül belső problémák is jelentkeztek: az erdélyi magyar nemesség nem volt hajlandó elfogadni az új helyzetet és nem akarta magát alávetni Mihai törvényeinek. Mihai Viteazul nem képes leverni a magyar nemeseket, akik Básta György osztrák hadvezér segítségével legyőzik őt 1600. szeptember 18/28.-án (Mirăslău). Így Mihai elveszíti Erdélyt. Rövidesen Moldva is visszakerül a lengyelbarát Movilești (Movilă) uralkodók kezébe, Mihai pedig visszaszorul Havasalföldre. A lengyelek Havasalföldet is megtámadják, Mihai pedig vereséget szenved és elmenekül.

A száműzetésbe kényszerült Mihai II. Rudolftól kér segítséget, aki hajlandó segíteni, mert Erdély fejedelme újra Báthory Zsigmond lett, és ez sérti az osztrák érdekeket. Básta György csapataival Mihai újra Erdélybe érkezik, és az 1601. augusztus 3.-i goroszlói csata után elűzi Báthoryt. Ezt követően Havasalföld felé fordul és kiűzi Simion Movilă uralkodót az országból. Mihai újra kilátásba helyezi az Egység létrehozását, ez azonban nem tetszik II. Rudolfnak. Ezért a császár parancsára 1601. augusztus 9/19.-én Básta György kivégzi Mihai Viteazult. Mihai fejét egyik hű parancsnoka viszi magával Havasalföldre, ahol Radu Buzescu fogja eltemetni a Târgoviște mellett található Dealu kolostorban.

Oldal: Mihai Viteazul
A román nemzet története magyar nyelven érettségizőknek - © 2008 - 2024 - romansagtortenet.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat